image
Share to Facebook tweet

  Vissza

Állítólag azért van szükség a napelemek termékdíjának bevezetésére, mert ki kell építeni az újrahasznosítással foglalkozó iparágat.

Dr. Rácz András a környezetügyért felelős helyettes államtitkár nyilatkozta ezt (2015. január 13.-án) és arról is tájékoztatott, hogy a napelem egy környezet szennyező termék, amely nehézfémeket -pl.: kadmium és gallium- tartalmaz. Továbbá a gyártása során nitrogén-trifluorid kerül a légkörbe.

Ijesztő az a tájékozatlanság, ami a felelős szakpolitikai körökből árad.

A nyilatkozatok alapján nyilvánvaló, hogy fogalmuk sincs, hogyan készül, hogyan és meddig működik egy napelem. Ezeket szeretném röviden tisztába tenni:

Anyagösszetétel

A Magyarországon forgalomba hozott napelemek legalább 95%-a ún.: kristályos szillícium felépítésű. Ezekben bizony nincsenek a nevezett nehézfémek. Jellemző anyagösszetételük az alábbi: 74% üveg, 10% alumínium, kb. 3% szilícium, 0,6% réz, 0,12% cink, 0,1% ólom, 0,006% ezüst – ez az előbbi 7 tétel 100 %-ban környezetkímélő módon újrahasznosítható és komoly kereslet van az így kinyert nyersanyagokra (pl.: pont a PV modulgyártás* által). Ezenkívül marad még némi műanyag és egyéb polimerek, amelyek kicsit nehezebben ártalmatlaníthatóak, de semmiképpen sem nevezhetőek „különösen kockázatosnak”.

Az újrahasznosítás egy önállóan életképes iparág, ami nem szorul állami támogatásra. Az újrahasznosított alapanyagból készített napelemek előállítása 30% kevesebb energiát igényel, mint a teljesen új nyersanyagokból előállított.

A helyettes államtitkár által említett veszélyes anyagok nem fordulnak elő a magyarországi napelemekben. A Kadmium az ún. CdTe vékonyfilmes napelemekben található (amúgy jelentéktelen mennyiségben) amit elsősorban az USA-ban gyártottak és forgalmaztak 5-10 évvel ezelőttig. A jelenlegi piaci részesedésük elenyésző. A varázsszóként ismételt nitrogén-trifluoridot (NF3) pedig szintén nem a kristályos szilícium alapú napelemgyárak használják, hanem az ún: „vékonyfilmesek” (de még inkább a sík-képernyő gyártók). Ez a technika visszaszorulóban van mindenütt a világon, de az NF3 használatát is egyre szigorúbban korlátozzák.

Tehát összefoglalva kijelenthető, hogy a politikus által említett nehézfém és NF3 szennyezés nem létezik.

Élettartam

Valamilyen furcsa okból közhelyszerűen elterjedt az a tévhit, hogy a napelemek élettartama kb. 20-25 év. A valóságban ennek inkább a duplájával érdemes számolni. Már azért is furcsa lenne a 20-25 éves életciklus, mivel számos jó nevű gyártó kínál 30 éves teljesítmény garanciát. A 90-es évek óta tartó németországi kutatások is azzal számolnak, hogy egy átlagos minőségű napelemtől elvárható, hogy 40 éves korában az eredeti névleges teljesítményének a 80%-át legalább hozza. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy egy ma értékesített átlagos napelem mire „nyugdíjba” megy, kb. 15MWh áramot termel (kb. 2-2500 €) és 8 tonna** CO2 emissziót spórol meg az emberiségnek.

Hazánkban a fotóvoltaika még mindig gyerekcipőben jár, de az elmúlt 1-2 évben már egész komoly darabszámok kerültek beépítésre. Úgy becsülöm, hogy amíg 2010-ig összesen csak néhány ezer darab, addig tavaly több tízezer modult értékesítettek. Ebből az összefüggésből az is kiolvasható, hogy az egész újrahasznosítás kérdéskör 2050.-ig nem igazán aktuális.

Biztos, hogy erre kell a pénz? Biztos, hogy most? Biztos, hogy a szakemberek környezetvédelemmel foglalkozó minisztériumban kellő alapossággal tájékozódtak?

 

Győző Miklós

2015.01.13.

 

* PV modul - Fotóvoltaikus (Photovoltaic) modul = napelem

** Az előállítása, szállítása, beépítése és újrahasznosítása ennek kevesebb mint az 1/25-e kb. 3,2-3,8%

brown line